Mit tanul az anyagmérnök hallgató?

A 7 féléves képzés során az anyagmérnök szakos hallgató szerteágazó tudományterületekbe kap betekintést. Ezek egy része a szakmai törzsanyagot képezi, melyek révén megszerezhetők a szükséges kémiai és fizikai, anyagtudományi, műszaki és szakmai ismeretek. Emellett természettudományos alapismeretek (matematika, mérnöki fizika, kémia, fizikai kémia), valamint gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, minőségbiztosítás, környezetvédelem, biztonságtechnika, jogi ismeretek) megszerzése is a BSc-képzés feladata. A tanulmányokat az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat teszi teljessé, melynek időtartama legalább 6 hét. Az oktatás két Karon folyik: a Mérnöki Karon a műszaki és mérnöki alapok és alkalmazási területek, a Természettudományi és Informatikai Karon a tudományos alapismeretek és specializált kurzusok területén hangsúlyos a képzés.

Mit tud, mire képes az anyagmérnök hallgató a BSc-diploma megszerzésekor?

Ismeri

• az anyagi rendszerekben zajló fizikai-kémiai folyamatokat

• a szilárd anyagok atomi-, mikro- és makroszerkezetét, a szerkezet vizsgálatához szükséges alapvető módszereket, illetve a szerkezetek kialakulását előidéző folyamatokat

• az anyaggyártó gépek és berendezések működési alapelveit

• a fémek és ötvözeteik metallurgiai előállításának alapvető technológiáit

• fémek és ötvözeteik képlékeny alakításának, illetve öntésének alapvető technológiáit

• hőkezelés, a felületkezelés alapvető technológiáit

• a kerámiák, a kompozitanyagok gyártásának alapvető technológiáit

• a szemcsés anyagok, a polimerek előállításának alapvető technológiáit

• a műanyagok feldolgozásának alapvető technológiáit

Képes

• az anyagi rendszerekben zajló fizikai-kémiai folyamatok alapszinten való matematikai leírására, különös tekintettel a termodinamika és
kinetika törvényszerűségeire

• az anyagtechnológiák során a munkafázisok minőségi ellenőrzésére és részfeladatok minőségirányítására, különböző termékek tulajdonságainak meghatározására

• az anyaggyártással kapcsolatos környezeti terhelés és energiafelhasználás felmérésére és annak csökkentésére

Mi vár a hallgatókra a BSc-diploma megszerzése után?

• továbbtanulási lehetőség az SZTE TTIK-n vagy más hazai, illetve külföldi egyetemen

• laboratóriumi „operátorok” lehetnek kutatóintézetekben

• elhelyezkedési lehetőség az iparban (pl. modern nanotechnológiát is alkalmazó cégeknél)