Az vegyészmérnök hallgatók oktatása két Karon folyik: a Természettudományi és Informatikai Karon a természettudományos alapismereteken túl specializált szakterületeken szereznek tudást a hallgatók, míg a Mérnöki Karon a műszaki és mérnöki alapokat sajátítják el.
Mit tanul a vegyészmérnök hallgató?
A 7 féléves gyakorlatorientált képzés során a vegyészmérnök szakos hallgató főként a kémiai tárgyakkal, vegyipari technológiákkal és az ezekhez szükséges mérnöki tárgyakkal gazdagítja tudását. A laboratóriumi és gyakorlati ismereteket az ipari környezetben teljesítendő szakmai gyakorlat teszi teljessé, melynek időtartama legalább 6 hét. A szükséges kémiai, fizikai, anyagtudományi, műszaki és szakmai tudás elsajátítása mellett a mérnöki és természettudományos alapismeretekkel (folyamatirányítás, matematika, fizikai kémia, nanotechnológia), valamint a gazdasági és humán területtel (vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, minőségbiztosítás, környezetvédelem, biztonságtechnika, jog) is foglalkozik a vegyészmérnök alapképzés.
Mit ismer és mire képes a vegyészmérnök hallgató a BSc-diploma megszerzésekor?
Ismeri
• a vegyipar és a kapcsolódó iparágak területén alkalmazott folyamatok matematikai és természettudományos (kémiai és fizikai) hátterét
• a leggyakrabban használt anyagokat, előállításuk alapjait és alkalmazásuk feltételeit
• a kémiai és vegyipari folyamatokra vonatkozó alapvető elveket, tervezési és irányítástechnológiai eljárásokat
• a használt berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeiket, tervezésük alapjait, alkalmazhatósági körülményeit
• a használatos mérési és elemzési módszereket
• a kapcsolódó biztonsági, egészség- és környezetvédelmi követelményeket
• a kapcsolódó gazdasági, menedzsment, minőségbiztosítási, információtechnológiai, szellemi tulajdon védelmi és egyéb jogi szabályok és eljárások alapjait
• a szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait
Képes
• alkalmazni a kémiai folyamatokhoz és kémiai technológiákhoz kapcsolódó elemzés és tervezés számítási, modellezési elveit és módszereit
• értelmezni és jellemezni a vegyipari és kémiai technológiai rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát
• alkalmazni a kapcsolódó műszaki és biztonsági előírásokat, a folyamatok és berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit
Mi vár a hallgatókra a BSc-diploma megszerzése után?
• továbbtanulási lehetőség az SZTE vegyész, vegyészmérnök szakán, egyéb mérnöki szakon, vagy más hazai, illetve külföldi egyetemen
• kutatómérnökök lehetnek hazai és külföldi kutatóintézetekben
• elhelyezkedési lehetőség az iparban (pl. vegyipar, gyógyszergyár, építőipar stb.) és más kapcsolódó területeken (környezetvédelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, stb.) munkakörökben: kutatóintézetben, vegy- és gyógyszeriparban, környezetvédelemben, intézményekben
Ajánljuk figyelmedbe letölthető tájékoztató anyagunkat is!
A képzés aktuális hálótervét itt találja.
